Ezen bejegyzés témája a japán történelmi korszakolás. Igazság szerint lehet, hogy ezzel kellett volna kezdeni már a legelején, hiszen segít elhelyezni az egyes írókat a különböző korszakokban, és segít képet kapni a japán történelem felépítéséről. Előljáróban leszögezném, hogy most nem fogok nagyon részletekbe menni, majd alkalomadtán egy-egy vonatkozó bejegyzés esetén.
Akkor hát lássuk a történelmi korszakokat a teljesség igénye nélkül.
Japán történelmi korszakok
A japán történelem általában jól körülhatárolható korszakokból épül fel, melyeknek a névadója általában egy-egy történelmi nevezetésség, személy, de legtöbb esetben az aktuális politikai, közigazgatási központ. Lássuk hát ezeket.
I. Őskor
1. Jōmon korszak (縄文時)
i.e. 14. évezred - i.e 3. század eleje
Sajnos ennek a korszaknak még nincs túl sok köze az irodalomhoz.
Fő jellegzetessége az ebben a korszakban készült agyagtárgyak, róluk kapta a korszak is a nevét. A kor emberei agyagfigurákjat, edényeket készítettek, amikhez jellegzetesen fonott kötelek segítségével készítettek mintákat díszítésképp.
2. Yayoi korszak (弥生時代)
i.e 3. századtól - i.sz. 3. századig
Ezt a korszakot Yayoi városról nevezték el (a mai Tokió egyes részein található). Sok fontos régészeti lelet származik ebből a korból, illetve vannak már írásos - főként kínai - feljegyzések is róla, amik említést tesznek a korszak legfontosabb uralkodónőjéről, Himiko császárnőről is.
II. Ókor
3. Kofun korszak (古墳時代)
3-7 század
A Kofun jellegzetes japán sírhely, síremlék, a korszak is erről kapta a nevét. Jellegzetessége a Yamato politika, és a Yamato udvar kialakulása, ez az udvar alapozza meg a későbbi császári dinasziát.
4. Asuka korszak (飛鳥時代)
538-710
Kultúrját, ploitikáját tekintve a Yamato korszak folytatásának is lehetne nevezni. Bár a kultúrája a korábbi Kofun korszakan gyökerezik, nagy hatást gyakorol rá az akkoriban Kínából beáramló buddhizmus. Kínai behatásra alakul majd kínai mintára a japán uralkodó- és közigazgatási rendszer is. Érdekesség viszont, hogy amig ez nem alakul át, a nőági hatalom öröklődés volt az elterjedt Japánban.
5. Nara korszak (奈良時代)
710-794
710-ben a főváros elköltözik Asukából Narába, az új főváros pedig az akkori kínai főváros Changan mintájára épült. Ebben az időszakban már virágizik az irodalom is, fő művei ennek a korszaknak páldául a Kojiki (古事記 - Régi dolgok története) japán legrégebbi krónikája, és egy másik, Japán történelméről szóló mű, a Nishonshoki (日本書紀 - Japán története). Fontos még megemlíteni a megszámlálhatatlan wakát, jellegzetes japán verset tartalmazó Man'yōshūt (万葉集 - Tízezer vers gyűjtempénye), amit a korban jellegzetes írásmóddal, a Man'yōganával írtak.
6. Heian korszak (平安時代)
794-1185
A béke és stabilitás, felvirágzás korszaka. Ez az időszak is a fővárosról Heian-kyōról (a mai Kiotó) kapta a nevét. Ebben az időszakban mégjobban felerősödnek a kínai hatások, mint például a buddhizmus, ami rányomja bélyegét a korabeli irodalomra is.
A kor legfontosabb műve talán a Genji Mongogatari (源氏物語 - Genji meséje) Murasaki shikibu (紫式部 - Murastaki úrnő) tollából. Ez a mű megjelent magyarul is Hamvas Béla fordításában 1963-ban Gendzsi regénye címmel, amihez Arthur Waley angol fordítását vette alapul. Majd 2009-ben készült egy átdolgozott kiadás Gendzsi szerelmei címmel.
Heian-Kyō miniatür makettje (forrás: Wikipedia)
III. Középkor
7. Kamakura korszak (鎌倉時代)
1185-1333
Ebben az időszakban Japán irányítása a Kamakura sógunátus kezébe kerül, és nem meglepő módon a főváros is Kamakurába (a mai Tokió egy része) költözik. Ebben az időszakban is van császár, de valós hatalommal nem rendelkezik, inkább csak legitimációs szerepe miatt tartják meg. A császár ezen "elnyomott" szerepe egészen a 19. század közepéig a császárszág restaurációjáig áll fent.
Érdekesség egyébként, hogy ebből a korszakból származik a később a második világháborút annyira meghatározó Kamikaze kifejezés is. Ebben a korszakban ugyanis két mondgol invázió is indul Japán ellen (1268-ban, és 1281-ben), de "sajnos" mindkét alkalommal jól irányzott tájfonok mosták el a támadásokat.
Ebben az időszakban nagyon erős a buddhizmus, aminek hatása erősen érződik az irodalmi műveken is. Én személy szerint legfontosabb irodalmi műként Kamo no Chōmei (鴨 長明) 1212-ben íródott művét a Hōjōkit (方丈記 - Parányi szobában) című művét szeretném kiemelni. Ebben a műben a korban Kiótót súlytó csapásoknak állít emléket.
8. Muromachi korszak (室町時代)
1333(1337) - 1573 (1600)
Ennek a korszaknak az esetében megoszlanak a vélemények arról, hogy mikor is kezdőtott pontosan, ez az oka a 4 év eltérésnek a kezdő és befejező dátumot illetően. Ekkor a Muromachi shógunátusé a hatalom, akiket ennek kézbentartásában a hadurak, a Daimyo-k (大名) segítenek.
Ebben az időszakban virágoznak a művszetek, Egyrészt a 13. században Japánba áramló zen buddhizmus miatt, aminek többek közt hozománya lesz az ikebana (virágkötészet), a teaszertartás és kalligráfia is. Az irodalomba újult erővel tör be a hős kultusz, ekkor jelenik meg a jellegzetes színházi műfaj a nó is.
A Kamakura és Muromachi korszak közös jellegzetes műfajai a háborús történetek, a Gunki Monogatarik (軍記物語). Ezek általában egy-egy híres család felemelkedését, mesélik el, tündöklésüket a harcmezőn, majd az utódok méltatlansága miatti elkerülhetetlen bukásukat.
A korszakban több híres épületet is emelnek, legjobb példák erre az Arany pavilon (金閣寺 - Kinkakuji) és az Ezüst pavilon (銀閣寺 - Ginkakuji).
Arany pavilon (Forrás: Kinkakuji)
Több kisebb korszak is beleesik ebbe a periódusba. Vannak olyan történészek, akik ezeket külön, önálló korszakokként kezelik, én most egybe vettem őket a Muromachi-val.
Ezek pedig:
Nanbokuchō korszak (南北朝時代 - Észak-Déli udvar kora) 1334 - 1392 között, mely megnevezés az ország viszonylagos kettészakadtságára utal, hiszen Japán északi részén a császár volt az úr, míg délen a sógunátus gyakorolta a hatalmat.
Sengoku korszak (戦国時代 - Hadakozó fejdelemségek kora) 1467 - 1573 között. Ebben az időszakban szinte egész Japán hadszíntérré válik az egymással küzdő uradalmak miatt. Illetve ekkor érkeznek az első portugál hittérítők.
Ha valaki szereti az animéket annak ajánlom figyelmébe az Inuyashát (nem feltétlenül a történelemhűsége miatt, hanem azért mert szerintem jól hasznosítja a japán mítoszvilágot), az is ebben a korszakban játszódik.
Azuchi-Momoyama korszak (安土桃山時代) 1573 - 1600 között. Ezt az időszakot szokták a Sengoku korszak záró periódusaként is kezelni. Ennek az időszaknak a névadója a kor két híres hadurának a vára: Azuchi (Nobunaga Oda kastélya) és Momoyama (Hideyoshi Toyotomi vára). Ezt a periódust a kor híres csatája a Sekigahara-i ütközet zárja le, mely nem kevés korabeli és modern mű ihletője lesz. A modernség híveinek ajánlom a Samurai Deeper Kyo című animét és mangát (ezen utóbbit csak erősebb idegzetűeknek.)
Források
Ehhez a bejegyzéshez főként egyetemi órai jegyzeteket használtam, illetve Conrad Totman Japán története c. könyvét (Osiris kiadó, 2006. Budapest). Ezen utóbbival vigyázzon akinek megvan, mivel - legnagyobb tisztelettel ugyan, de - teremnek benne történelmi zöldségek szépszámmal, szóval javaslom, jogy kezeljük egészséges fenttartásokkal.
Akit mélységeiben érdekel a japán törénelmi korszakolás, találhat több mint elég forrást kismillió nyelven, elég csak interneten rákeresni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése